//A magyar Hüperion I-II. (2 kötet)

A magyar Hüperion I-II. (2 kötet)

5940 Ft

Az 1936-ban keletkezett Magyar Hüperión Hamvas Béla első alkotói korszakának egyik legjelentősebb írása. Levélformában megfogalmazott költői ihletésű és szépségű műve mintegy foglalatát adja annak a világos, szenvedélyes és magával ragadó „aranykori” látásmódnak, amely Hamvas egész életművének összetéveszthetetlen alaphangját és sajátos izzását adja.

A hagyomány létszemléletének távlatában tekintett magyar közélet „kényelmetlen kérdéseinek” kimondására és átvilágítására vállalkozik Az ősök útja és az istenek útja című 1943-as munkája, amelyben a „próton pseudos”, az „első hazugság” és félresiklás, az „istenek nehéz útjáról” való letérés megragadható pontjait és okait keresi a magyarság sorskérdéseire adott történeti válaszok számbavételében.

A kötet további művei közül A bor filozófuája (1945) talán az egyik legismertebb és legkedveltebb írása. Imakönyv ez is: a megszentelt érzékek imakönyve, a világos kedély és felszabadult életszeretet könyve, amelyben a valóság közvetlen megtapasztalásának szabadsága, öröme és távlata visszhangzik.

Magyarország szellemi földrajzát vázolja fel Az öt géniusz (1959) című nagyszabású műve, amelyben az ember, a táj, a szellem szoros összetartozásának és kölcsönhatásának összefüggéseit vizsgálja az „öt géniusz” fennhatóságának és alakító kisugárzásának függvényében. A kötetben még Hamvas Béla néhány kisebb magyar vonatkozású esszéje kapott helyet.

Kívánságlistához
Kategória:

Tartalomjegyzék

A MAGYAR HÜPERIÓN – AZ ŐSŐK ÚTJA ÉS AZ ISTENEK ÚTJA: Kényelmetlen közkérdések – Ágis tragédiája – Politika helyett misztika – MAGYAR VONATKOZÁSÚ ESSZÉK: Szellemi törekvések a magyar irodalomban – Híg-magyar, jött-magyar, mély-magyar – A magyar sorstudomány megalapítása (Pro- hászka Lajos könyvéről) – Egy költő apológiája. – AZ ÖT GÉNIUSZ – BAKONY: A táj fantáziája – Az erdei magyar – A bakonyi betyár – Húszezer hold gyümölcsös álma. – A BOR FILOZÓFIÁJA

Idézet

 

Fölfedeztem az aranykor örök valóságát, amelyben a kövek és a növények és az emberek együtt élnek a tűzzel és az erőkkel és a hatalmakkal és az angyalokkal és a zenével. Ez az aranykor állandóan jelen van mindenütt és mindenkiben. Miért? Mert ez a legfőbb és legmélyebb realitás. Ez az, ami állandóan és megmásíthatatlanul igaz.

(A magyar Hüperión)

Apáimtól hallottam: az embernek két útja van: az ősök útja és az istenek útja. Az ősök útja a családoké, a nemzeteké, a törvényeké, az emberiségé. Mindnyájan ezen járunk, amíg nevelnek bennünket és tanulunk. Ezen járunk, amikor nyelvünket és szokásainkat tiszteljük, amikor emberi hivatásunkat betöltjük. Az istenek útja a lelkiismereté. Mindnyájan erre lépünk, amikor kiemelkedünk abból, amit tanultunk, s amikor azt tesszük, ami túl van nyelven és szo- káson és törvényen és családon és nemzeten, és amikor betöltjük feladatunkat, amivel bennünket az Isten bízott meg.

(Az ősök útja és az istenek útja)

A bort én csak egyik legmagasabb kegyelmi aktusként tudom megérteni. A bor felold. Van borunk. Az átkozott sokkot fel tudjuk oldani. A bor visszahozza eredeti életünket, a paradicsomot, és megmutatja, hová fogunk érkezni a végső világünnepen. Ezt a hidat az első és az utolsó nap között az ember csak önkívületben bírja ki. Ez az önkívület a bor.

(A bor filozófiája)

Nyugaton az elementáris lét lefokozódik, ott az első a civilizáció, és minden egyéb csak azután következik. Északon az első a természet. Keleten az első az Én, aki az egész világot lenyeli. Délen tudják, hogy az életnek zené- nek kell lenni, mint ahogy Kínában mondják, az embert a dal ébreszti fel, az erkölcs erősíti meg, és a muzsika teszi tökéletessé. Az életnek zenének kell lenni a családban és a szerelemben és a tanulásban és a beszédben és a köz- ügyekben és az étkezésben, és amit a természet nyújt, újra meg kell alkotni szenvedéllyel és értelemmel, megformálni és fölemelni… és a titkot csak a géniusz őrzi.

(Az öt géniusz)

Medio Kiadó