Scientia sacra I-II. (2 kötet)

6600 Ft

Hamvas Béla 1943-44 között írt összefoglaló nagy műve az őskori emberiség szellemi hagyományáról, az archaikus egyiptomi, görög, kínai és indiai világon át a különböző vallások és kultúrák centrumában jelenvaló „szent tudásról” és ennek formákon túlmutató „egyöntetűségéről”, az „aranykor” valóságáról. Hamvas szemléletében a hagyomány végső soron arról szól, mi az „eredeti lét, mi a megzavarodás, hogyan lehet azt eltüntetni és az eredeti létet helyreállítani.”

A Scientia Sacra első részét követően Hamvas az archaikus hagyomány és a kereszténység viszonyának tisztázására vállalkozik a ’40-es évek végén megkezdett Scientia Sacra második részében, amelyen rövidebb megszakításokkal valójában élete végéig dolgozott. A könyvből öt nagy fejezet készült el, amelyek közül az utolsó befejezetlen maradt. A mű azonban töredékesen is a hamvasi életműnek és kései szemléletének is alapvető és letisztult foglalatát nyújtja.

Kategória:

Leírás

Bővebb leírás

„A hagyományban levő tudás őskori kinyilatkoztatás. Ez az őskori kinyilatkoztatás végtelenül világos és egyszerű: az ember eredete isteni, és az emberi sors egyetlen feladata, hogy Istenhez való hasonlóságát megőrizze. Az emberi életnek más feladata nincs. A hagyomány pedig: az emberi és az isteni világ között levő kapcsolat állandóságát tartja fenn. Mindaz, amit a hagyomány a különböző archaikus egységek alakjában tanít, ebből az egyetlenegy őskori kinyilatkoztatásból indul ki és ide tér vissza. Ez a hagyomány tudásának magja.”

(Scientia sacra I.)

„Ennek az életnek sajátsága, hogy minél könnyebbé akarják tenni, annál jobban megzavarodik, összezsugorodik, elveszti derűjét és szépségét, fényét, varázsát és misztériumát, igazságát és mélységét, elveszti tragikumát és zenéjét és költészetét. Nem lehet egyebet tenni, aki az élet tisztaságában részesülni akar, annak vissza kell szereznie önmagát. Az eredeti életrenden való mindennemű változtatás kiszámíthatatlan következményekkel jár, mert minden változtatás elrejtés, és nem a nehézségek tűnnek el, hanem az élet valósága. Aki az életet csak élvezni akarja, elveszti, mert amit kap, az lényegtelen és üres. Aki minden nehézségével vállalja, az a valósággal együtt megnyeri az egészet.”

(Sientia Sacra II.)

Tartalomjegyzék

SCIENTIA SACRA I.: I. A hagyomány. 1. Aranykor és apokalipszis 2. Az éberség 3. A lét és az élet 4. Az élet mestere 5. A három forrás 6. A hagyományok – II. Az archaikus ember. 1. Az ember a Védánta szerint 2. Sruti és szmriti 3. Az ősképek 4. Az emberi lét állomásai 5. Az asszony 6. Őskori antropológia – III. Kultusz és kultúra. 1. Őskori és újkori kultúra 2. Az indián mese 3. Az asa 4. Az alkímia 5. A jóga meta zikája 6. A sekína – IV. A beavatás. 1. Hermész Triszmegisztosz 2. Kommentár 3. A hét bölcs 4. Mágikus lépcsők 5. Természet és túlvilág 6. A lét egysége – V. Az ana- lógia. 1. A képnyelv 2. Az asztrológia 3. Az ikrek 4. A három kaszt és a négy évszak 5. A betegség 6. A víz – VI. A király és a nép. 1. Az archaikus közösség 2. A kocsihajtó 3. Uralom és hatalom 4. Brahma pura 5. A nép 6. A törvény.

SCIENTIA SACRA II.: 1. A kereszténység és a hagyomány – 2. Az Evangélium és a levelek – 3. Az Antikrisztus – 4. Az androgünosz – 5. Egységlogika

További információk

Tömeg 1 kg
Méretek 20 x 30 x 3 cm